* 3. évad; 27. rész - Visszaemlékezés; 1.8, Valami új *

 Azt hiszem ez egy kicsit hosszúra sikeredett :$ :d ... Remélem élvezni fogjátok :d A zene nem épp ideillő, de én imádom :$ :D Na jó olvasást, drágáim :D <3
(Ja és a videónál legalább 0:30-ig pörgessetek, onnan jó :D Vagy 1:00-re... Onnan a legjobb *-*)

Szaggatottan vettem egy mély levegőt, majd kérdőn néztem anyámra.
- Igen, fent voltunk a városban. És? - kérdeztem, de közben közelebb léptem Justinhoz, hogy szükség esetén valaki meg tudjon védeni.
- Hallottam Anne-től, hogy... eléggé szoros lett a kapcsolatotok. - Nem tudta másképp mondani. Pattie kérdő tekintete Justinra szegeződött.
Justin zavartan megvakarta a tarkóját, és segítségkérő pillantást vetett rám. Észrevétlenül megrántottam a vállam, majd megböktem az oldalát, hogy beszéljen. Ő nem akart titkolózni...
Nagy levegőt vett, majd megszólalt.
- Úgy döntöttünk, hogy kipróbálunk valami újat... Mostantól én és Lucy együtt vagyunk. - mondta zavartan. Majdnem elnevettem magam, olyan vicces képet vágott. Komolyan olyan volt, mintha izgulna és zavarban lenne. Profin játssza a szerepét.
- Felmehetnék? - kérdeztem óvatosan.
- Miért nem maradtok? - kérdezte anya.
- Most nincs kedvem. - rántottam vállat. - De majd lejövök... Jössz? - néztem Justinra, aki csak bólintott, majd felmentünk.
Mikor beértem, elnevettem magam, majd levetettem magam az ágyra.
- Hát ez kész... - nevettem. Tartottam a kezem, hogy belecsapjon, mire vigyorogva idejött. - Ügyes voltál!
Belecsapott, majd lefeküdt mellém.
- Csak rögtönöztem. - kuncogott.
- Lenyűgöztél! - kuncogtam, és felé fordultam.
- Valóban? - fordult felém vigyorogva.
- Valóban. - haraptam vigyorogva ajkamra, és felültem. Ő is felült, majd elkezdett közeledni felém. Mikor már elég közel volt ledöntött az ágyra. - Héé! - nevettem el magam, és hagytam, hogy lefogja a kezeimet.
- Miért mire számítottál? - villantott rám egy kaján vigyort, mire akaratlanul is elvörösödtem.
- Semmi különösre. - kuncogtam zavartan, mire lenyomta lábaimat amit időközben felhúztam, és felült a csípőmre.
- És most kicsit megnevettetlek. - vigyorgott továbbra is. Mire rájöttem, mit akar, már nem tudtam ellenkezni.
Kegyetlenül csikizett, rosszabb volt, mint Chris, pedig nem hittem, hogy nála tud valaki rosszabbul is csikizni.
Ott vergődtem alatta, miközben egy kézzel csikizett. Néha felsikkantottam, de a nevetés miatt a végét mindig elharaptam.
- Ez már fáj! - fordultam oldalamra nevetve, és evvel a mozdulattal le is döntöttem magamról a fiút, aki mellém, velem szemben érkezett az ágyra.
- Bocsii! - mondta lebiggyesztett ajkakkal.
Elmosolyodtam.
- Megbocsátok...
Rányújtottam a nyelvem, majd felálltam, és elindultam a fürdőmbe.Felvont szemöldökkel nézett utánam, mire én az ajtóhoz álltam, mutatóujjam a szám elé helyeztem, és lassan becsuktam az ajtót.
Beálltam a tükröm elé, és megfésülködtem. A hajam kicsit kócos volt. Gyors kentem a számra egy kis málna ízű szájfényt. Leginkább csak lenyalogatni szoktam, így a zsebembe csúsztattam - szükség esetére, ha még kellene.
Kijöttem a fürdőből, és Justinhoz szökdeltem, aki próbálta gyorsan visszarejteni az éjjeliszekrényembe a naplómat.
- Na-na! - ráztam a fejemet, és szemből az ölébe ültem. Kinyitottam a naplót, és elővettem egy tollat.

Március 1. - Kedd
Justin Bieber - a kis szemtelen - belenézett a naplómba. Ezért még kapni fog, azt garantálom... (Folytatás majd kicsit később.)

Fogtam a naplót, visszaraktam a helyére, majd kiszálltam Justin öléből.
- Rossz vagy! - böktem a mellkasára. - Te kis szemtelen!
Elnevette magát, és megfogta a kezem. Visszahúzott, mire vonakodva odamentem hozzá.
- Kéne kicsit gyakorolni... Hogy élesben könnyebben menjen... - vigyorodott el kajánul.
- Francokat... - nevettem el magam. - Menj, és foglald el magad, míg én naplót írok...
- Én veled akarom elfoglalni magam... - nézett rám csillogó szemekkel.
- Tökéletes alakítás! - nevettem.
- Köszönöm. - vigyorodott el. - Akkor most lássunk tőled valamit...
- Hmm... Nem is tudom... Most nincs kedvem. - vigyorodtam el.
- Akkor valami fizika cselekedet? - kérdezte, és alig bírta eltitkolni, hogy szívesen megnézné - vagy átélné - amit én elszínészkednék.
Megfogattam a szemem, majd arckifejezésemet átváltottam. Na nézzük...
Elmosolyodtam, és közelebb léptem hozzá. Szemei felcsillantak, és kíváncsian várta mit csinálok.
- Borzasztó vagy, Justin Bieber! - haraptam ajkamba, és a kezét felhúztam a combomon, és egészen a derekamig akartam, de az ő keze megállt a fenekemnél. Elvigyorodtam, és közelebb mentem hozzá. Ujjammal toltam hátrafelé egy kicsit, mire hátrébb ült. Feltérdeltem elé az ágyra, de a keze nem mozdult.
- Miért is vagyok borzasztó? - szólalt meg Justin kissé késve.
- Szerintem tudnod kéne... - kuncogtam, bár a válaszom eléggé kitérő volt. Konkrét okot most nem tudtam felhozni neki, hiszen koncentrálnom kellett.
- De nem tudom! - makacskodott vigyorogva. A kezemet úgy tartottam, hogy szükség esetén egy pofon élményével gazdagíthassam, ha nem fogja be a száját.
Megnyaltam az ajkam, és kihívó pillantást vetettem rá. Tekintete a kezemre villant, majd nyelt egyet, és egyik kezével úgy csinált, mintha elhúzta volna a cipzárt a száján.
Elnevettem magam, és leengedtem a kezem. Másik kezemmel - amivel eddig a vállát fogtam, és így tartottam magam - hátulról beletúrtam a hajába. Erre megborzongott, és lehunyta a szemét. Mosolyogva hátradöntöttem a fejét, amit ő engedelmesen tűrt. Kicsit közelebb mentem hozzá, egészen addig, amíg össze nem simult a testünk. Leültem az ölébe, és elkezdtem behinteni nyakát puszikkal. Mikor először hozzáértek ajkaim bőréhez, enyhén megrázkódott.
- Mmmm... - mormolta, mikor kihúztam kezem hajából, és visszadöntöttem a fejét. Felsandított rám.
- Kéne még valami? - kuncogtam, és közel hajoltam arcához.
- Esküszöm, ha most megcsókolsz, én... - Nem tudta folytatni, mert elakadt a szava. Még lélegzetet sem tudott venni. Én csak türelmesen vártam, hogy mivel szeretné folytatni. De ahelyett, hogy megszólalt volna, felcsúsztatta egyik kezét az oldalamon, hajamat fülem mögé tűrte, és arcomat az övééhez húzta.
Először csak összeértek ajkaink - én csak halkan szuszogtam, de közben a pulzusom már az egekbe szökött. Lassan kóstolgatta ajkaimat, és ahelyett, hogy én kezdeményeztem volna, ő kezdett. Nyelvét nemsokkal azután éreztem meg, hogy ajkaink elnyíltak. Bár nem volt a szívem csücske Justin, be kellett vallanom, hogy jól csókol. Puha ajkai együtt mozogtak az enyémmel. Rövid volt, mert én kb. fél perc után már nem tudtam kordában tartani a lélegzetvételemet, és zihálni kezdtem.
Justin - követve példámat - ajkaimba zihált, mikor a csók véget ért. Nem távolodtam el, csak csukott szemmel próbáltam lelassítani a lélegzetemet.
- Mi is mondtál, mit csinálsz, ha...? - kérdeztem, és hátrébb húzódtam. Kiszálltam öléből, és lehasaltam az ágyamra.
- Pontosan én sem tudom. - nevetett zihálva. - De ugye tudod, hogy mostantól el fogom várni, hogy mindennap legalább 2 csókot kapjak tőled? Ez lesz a napi adagom. - kuncogott.
Elvigyorodtam, és ajkamra haraptam.
- Hmmm... Fincsi. - kuncogott, miután lenyalta az ajkáról a szájfényt.
- Mondhatnám, hogy kaphatnál még... - fordultam a hátamra, és mosolyogva a plafont kezdtem vizsgálni.
- Miből is szeretnél adni? Csókból vagy szájfényből? - vigyorgott, és fölém hajolt.
- A szájfény a zsebemben van... - kezdtem rágcsálni ajkamat.
- Jó, akkor megkeresem. - mondta, majd benyúlt alám, és a farzsebemben kezdett keresgélni. Mikor rájött - kétszer áttapogatta az egész zsebet -, hogy ebben nincs benne, megnézte a másikat is. Majd bánatosan felsóhajtott, és benyúlt az első zsebembe is. Először a jobba, majd a balba. A jobban volt, amire akkor jött rá, mikor a balban nem találta.
Elnevettem magam, mire Justin grimaszolt egyet.
Kicsavarta a tetejét, és a nyakamra kent egy keveset. Meglepődve figyeltem, ahogy visszacsavarja, és berakja a zsebébe. Felült a csípőmre, és lehajolt a nyakamhoz.
- A nyakam kényes téma... - jegyeztem meg, mielőtt még hozzáért volna a szája a bőrömhöz.
- Az enyém is... És mégis behatoltál a személyes terembe. - kuncogott, és ekkor megéreztem leheletét a nyakamon. Kirázott a hideg.
- De te megengedted... - motyogtam, és kezem felkúszott a nyakához, majd a hajához. - Imádom a hajad! - kuncogtam, próbáltam témát terelni, hogy inkább erre figyeljen. Nyelve megérintette a nyakam, mire beletúrtam a hajába. Erre ő megfogta a másik kezemet, ujjait ujjaim közé kulcsolta, és a fejem fölé húzta. Lecsókolgatta a nyakamról a szájfényt, majd felegyenesedett - ujjaim kicsúsztak hajából, végigsimítottam vele a karját.
- Ez így nem fog menni! - ráztam a fejem nevetve.
- Micsoda? - kérdezte vigyorogva.
- Nem lesz csók... Legalábbis akkor nem mikor kettesben vagyunk. Nem akarom, hogy az érzelmeim befolyásolják a játékot.
Elvigyorodott.
- Az érzelmeid? - kérdezte, és végighúzta ujjait combomon. Ajkára harapott.
 Felkönyököltem, egyik kezemmel megfogtam a pólóját, és lehúztam magamhoz. Meglepődötten tartotta magát felettem. Kezemet az állához érintettem, majd arcát az enyémhez húztam. Lehunytam a szemem, és megcsókoltam. Eléggé szenvedélyesre sikerült, de most úgy éreztem megengedhetem ezt magamnak, hisz egy jó darabig nem kap repetát, szóval be kell érnie evvel.
Justin erősen rámarkolt a combomra, és teljesen hozzám simult. Mielőtt a dolog elfajulhatott volna, elhúzódtam tőle. Adtam még egy apró puszit a szájára, majd lelöktem magamról, felültem, és fölé hajoltam.
- Mostantól ennyivel kell beérned! - vigyorogtam rá, majd felkeltem az ágyról, és kisétáltam az ajtón.