* 3. évad; 9. rész - Reggeli rövid csókcsata + Az a bizonyos nyaklánc... *

Egy ideig nem hagyta abba, de aztán megunta, mert nem reagáltam. Fújt egy nagyot, majd leszállt rólam, és elvonult a fürdőbe. Most megsértődött? Érdeklődve könyököltem fel egyik kezemmel, és bámultam utána, de mikor már két perc után nem jött vissza, felkeltem.
Elindultam utána, majd a csukott fürdőszoba ajtó előtt megálltam. Bekopogtam.
- Jenn... - szóltam be.
- Itt vagyok... Mindjárt megyek, addig kezdj el reggelizni! - hallottam meg a hangját - halk volt, túl halk, ahhoz képest, ahogy beszélni szokott.
- Baj van? - kérdeztem, és az ajtófélfának támaszkodtam. A homlokomat az ajtónak támasztottam, remélve, hogy így jobban hallom.
- Neeem... - mondta kicsit hangosabban. - Menj és egyél nyugodtan!
Felsóhajtottam, és ellöktem magam az ajtótól. Odamentem a konyhaszekrényekhez, és keresgélni kezdtem a gabonapelyhet.
Egy csomó ideig keresgéltem, végül Jenn kijött, és mellém állt. Kinyitotta a legelső szekrényajtót, és felnyújtózkodott a legmagasabb polcig.
A pólója - amit időközben felvett magára - felcsúszott, felfedte a hasát. Megtámaszkodtam a pulton, és mosolyogva figyeltem, ahogy egy szál piros bugyiban és egy fehér-piros csíkos pólóban nyújtózkodik a gabonapelyhes dobozért. Végül - mikor már egy perc után se sikerült megszereznie a dobozt - mellé álltam, átkaroltam a derekát bal karommal, kezemet hasára csúsztattam, másik kezemmel felnyújtózkodtam a dobozért. Mikor megfogtam, lenéztem rá, egy halvány mosolyt intéztem felé, mire ő is visszamosolygott. Lehajoltam egy arcra pusziért, de egyik kezét arcomra simította, úgy fordította a fejem, hogy vele szemben legyen, majd nyomott egy lágy csókot ajkaimra.
- Hmmm... Ezt miért kaptam? - kuncogtam, és levettem a dobozt.
- Azért mert eszméletlenül nézel ki. - kapta ki kuncogva a kezemből a dobozt, mielőtt feleszmélhettem volna. Nevetve kaptam a doboz után, de már eltáncolt vele a kis kétszemélyes asztalunkhoz.
Még mindig nevetve halásztam elő egy másik szekrényből két müzlis tálat, majd odavittem az asztalhoz.
- Hogy képzeled? - nevetett fel. - Én kiteszem a lelkemet érted, erre nem hozol kanalat meg tejet! Szégyelld magad! - mondta, de mielőtt még befejezhette volna, ott termettem előtte, és felkaptam. Felraktam az asztalra, kezemmel még épp utána tudtam kapni a két tálnak, mielőtt leestek volna. A gabonapelyhes doboz a földön landolt, egy kevés ki is borult. De nem maradhatott sokáig érintetlenül - Jackson már sietősen ide is kocogott, és elkezdte szaglászni a kiömlött, száraz reggelit.
- Jacks! - szóltam oda neki vigyorogva, mire felkapta, és oldalra döntötte a fejét. Jenn is hátranézett kiskutyánkra. - Figyelj, így kell csajozni! - vigyorogtam, majd a kezemet lecsúsztattam Jenn derekára.
Jenn nevetni kezdett, majd az arcát a mellkasomba temette. Én is felkuncogtam, és egyik kezemmel gyengéden feltoltam az állát.
Elkezdtünk csókolózni, nekem meg valahogy eszembe jutott a Coldplay-től a Beautiful World refrénje.  Halkan felsóhajtottam, és egyik kezemet nyakára simítottam. Lágyan elmosolyodtam, mikor egyik kezét lecsúsztatta a csípőmre.
Végül már csak lassan ízlelgettük egymás ajkait, majd én egy picit elhúzódtam. Mindketten Jackson felé pillantottunk, aki halkan nyüszítve elkullogott a másik szobába. Felnevettünk, majd Jenn leszállt az asztalról, én meg elindultam a kanalakért. Ő a hűtőhöz sétált, és kivette a tejet.
Két kanállal tartottam az asztal felé, majd leültem a helyemre. Lehajoltam a gabonapelyhes dobozért, felvettem a földről - szerencsére érintetlen maradt -, és öntöttem a tálamba egy adagot.
Jenn lehuppant velem szembe a székre, és letette a tejet az asztalra, elém.
Elvettem a tejet, ő a dobozt, és egyszerre öntöttük a dolgokat a tálunkba. Majd odatoltam elé a tejesdobozt, és a kanalamat beleraktam a tálba.
Felpillantottam rá. Ajkába harapva sütötte le a szemét, mikor tekintetünk találkozott. Oh, szóval ő eddig is figyelt...
Elvigyorodtam, és vigyorogva kezdtem neki a reggelimnek. Néha a pillantásom rá rebbent, és egyszer-kétszer a tekintetem megakadt a piros csíkokon, általában csak egy helyen, de próbáltam levenni róla a tekintetem. Ez többé-kevésbé sikerült...
Mikor végeztem, felálltam, és az üres tállal a kezemben a mosogató felé indultam. Mikor elmentem Jenn mellett, ő végighúzta mutatóujját a boxerem szélén, mire elvigyorodtam. Visszapillantottam rá, de mentem tovább, majd mikor elértem a célt, leraktam a tálat. Kimostam, majd a szárítóba tettem.
- Elmentem öltözni! - mondtam ajkamba harapva, majd bementem a hálóba.
A szekrényt vettem célba, majd elkezdtem keresgélni. Közben Jenn is bejött a szobába.
- Mi lenne, ha ma lemennénk a partra? - vetettem fel. Úgy sincs semmi dolgom. - Meg elvihetnénk majd Jacks-t sétálni.
- Mi van azokkal a dolgokkal? - kuncogott. - Amikre hivatkoztál nemrég...
A francba... Hááát...
- Hagyjuk. - nevettem fel végül mikor már egy ideje hallgattunk és egymás szemébe meredtünk. Visszafordultam a cuccaimhoz, kihúztam egy laza farmertérdnadrágot, mellé szokásosan egy fehér V kivágású pólót. Általában ez az alapfelszerelésem nyáron... Meg tavasszal ott, ahol meleg van.
- Szóval hazudtál nekem? - ölelte át hirtelen a derekamat, én meg majd' szívbajt kaptam.
- Még egyszer megijesztesz... - fenyegetőztem, de nem tudtam befejezni - nem volt mivel. Mivel fenyegetném meg? Nem tudnám bántani.... Témát váltottam. - Így jössz? - néztem végig rajta. Még mindig csak egy póló és egy bugyi volt rajta.
- Igen. Mert? - vigyorodott el.
Igen, szerintem ugyanarra gondoltunk: a sok nyálcsorgató srácra és a sok paparazzira aki kiugrana a bőréből, ha csinálhatna róla egy ilyen képet. Végül - látva arcomat - felnevetett, és elindult a szekrénye felé.
- Csak nem képzelted...? - vigyorodott el, és kivett egy fehér forrónadrágot.
- Fehér-piros napod van? - méregettem gyanakvóan, miközben felvette a nadrágot.
- Lehet. - nevetett fel.
- De nem is szereted a pirosat!
- Elraboltak, és agymosáson estem át! - grimaszolt viccesen. Elnevettem magam, ő meg csak elvigyorodott. - Vigyek fürdőruhát is?
Bólogatva halásztam elő egy fürdőgatyát.
- Szerintem a kéket hozd! - vágtam rá, mert láttam, hogy már készül kinyitni a száját, és kétféle bikinit húzott elő. Miután megértette, hogy mit mondtam - egy-két másodpercbe azért beletelt -, vigyorogva dobta vissza a piros fürdőruhát, majd a kékkel elvonult a fürdő felé.
Mikor eljött mellettem, elkaptam a derekát, és egy puszit nyomtam a szájára.
- Siess! - suttogtam ajkaiba, homlokomat egy pillanatra az övéének támasztottam, majd kezem lecsúszott róla, és eltávolodtam - röviden: elengedtem, hagytam, hogy menjen öltözni.
Amíg ő elment a fürdőszobába, addig én itt kezdtem öltözni. Becsuktam az ajtót, és gyorsan felvettem a fürdőnadrágot a térdnadrág alá. Ezután kimentem a konyhába.
Jenn is pont jött ki, a nyakában most is ott lógott a nyaklánc.
- Nem akarod levenni? - mosolyodtam el. Halványan megrázta a fejét, és a medálhoz kapott. Ujjait köré zárta, ha akarnám, se tudnám elvenni tőle. - Csak nem szeretném hogy elhagyd!
- Vigyázni fogok rá. - lehelte halkan.
Sóhajtva bólintottam, kezemet felé nyújtottam, ő megfogta, ujjainkat összefontuk, majd elindultunk az ajtó felé.
Az a nyaklánc sokat jelent neki. Egyik karácsonyra kapta. Állítólag azóta nem vált meg tőle. És én sem láttam, hogy akár egyszer is levette volna. Hozzánőtt az a nyaklánc. Persze mikor hivatalos eseményre megyünk, a medált felfűzi egy karkötőre, a láncot elteszi egy kis dobozkába, bele a táskájába.
A medál egy egyszerű szívecske volt. Állítólag pár embertől kapta... Azok a bizonyos emberek:...